Bemutatkozás

Birtokunkban van az EGRI TISZTI KASZINÓ alapító okirata 1922-ből. A klub – ma úgy mondanánk – „alulról jövő kezdeményezés” formájában alakult. A Trianoni diktátum után kevés állami-politikai támogatást kapott, ezért a felelősök komoly tagdíjjal, részvételi költségekkel tervezték a kaszinó működtetését. Jelenlegi helyén 1952 óta működik. Az épület maga a híres egri „ Kanonok-sor” része, 1926-ban művelődési intézménynek épült. Kezdetben az egyházi iskolai és iskolán kívüli közművelődés, közélet színtere volt. Az építés jellegét is meghatározta az akkori szándék, így klubunk most egy szép színházteremmel, előtérrel, egymásba nyíló éttermi helyiségekkel illetve egy tanteremmel rendelkezik.
Eger az ország egyik legfrekventáltabb idegenforgalmi központja. Kevés olyan helyőrségi és katonai diplomáciai csoport van, akik valamilyen formában meg ne fordulnának a városban. Az intézmény életében ezért különös hangsúlyt kap a kulturált és elérhető árakat kínáló vendéglátás.

Kecskemét Helyőrségi Klubjának épülete a múlt század végén épült. Kórház, majd szálloda működött benne 1948-ig, amikor is az épület a Magyar Néphadsereg kezelésébe került. Hamarosan itt nyitotta meg kapuit a város Tiszti Klubja. Mint általában a zárt vendégkörrel rendelkező intézményeket, ezt klubot is némi misztikum lengte körül a városban, nem utolsó sorban a kulturálódni vágyók szűk, de elit köre és a vendéglátói szolgáltatások alacsony árai miatt.
A Tiszti Klub neve fogalommá vált, az épületbe csak a kiváltságosok léphettek be. Azt, hogy ez a korszak mennyire meghatározó volt az intézmény életében, mutatja az a tény is, hogy az idők folyamán hiába változott többször az elnevezés (Fegyveres Erők Klubja, Helyőrségi Művelődési Központ, Helyőrségi Klub, Kecskemét lakossága a mai napig Tiszti Klubként ismeri és emlegeti az intézményt. A létesítmény alaprendeltetése ma a térségben szolgáló és élő igényjogosult állomány és családtagjainak, szabadidős, rekreációs és művelődési igényeinek felkeltése és kielégítése, valamint a honvédelem ügye iránt elkötelezett civil polgárok bevonása az intézményünk hatókörébe. A Helyőrségi Klub programjai nyilvánosak, azokat a város minden polgára igénybe veheti.
A rendszerváltás után már Kecskemét egész lakossága számára szerveződtek programjai. Az intézmény működését egy-egy fontos külső és belső környezeti adottság határozza meg a mai napig. Előbbi abban áll, hogy az épület Kecskemét belvárosában helyezkedik el, így könnyen és gyorsan elérhető tömegközlekedési eszközök igénybe vétele nélkül is.
A meghatározó belső környezeti elem pedig a termek száma és befogadóképességük változatossága. Hét kisebb-nagyobb teremmel rendelkezünk, ami az intézményt kiválóan alkalmassá teszi más-más létszámú (min. 12, max. 50 fős) csoportok elhelyezésére, foglalkoztatására.



Videók letöltése a Kecskeméti TV honlapjáról

• Kiállítás a Klubban
• Képeslapokkal ünneplik a Magyar Honvédelem Napját

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 120 000 fős lakosú megyeszékhelye, mely összeköti Tokajt – a Királyok Borának Városát – Debrecennel, a Kálvinista Rómával. A Helyőrségi Klub a város szívében foglal helyet. Az épület Melhause János terve alapján készült 1891-ben, majd a város 10 évre bérbe vette, hogy így gondoskodjon az itt letelepített huszárezred parancsnokának szolgálati lakásról. A parancsnok az épületet nem tartotta megfelelőnek, ezért a város a bérletet felmondta.
Melhause ezután Sándor Móricz kereskedő-vállalkozónak adta el a házat, ő pedig uszodát, gőz- és kádfürdőt nyitott itt, mely 1921-ig üzemelt. 1923-ban, Adorján János kivitelezésével, csendőrképző iskolának alakították át az épületet. Újabb átalakításokon 1944-ben esett át, ekkor mint légó-óvóhelyet vették igénybe. 1950 után a rendőrség használta iskolának, majd BM Klub lett belőle. 1979-ig Fegyveres Erők Klubja, később Helyőrségi Művelődési Otthon, majd MH Helyőrségi Klub néven működött.
A Helyőrségi Klub elnevezés máig megmaradt, de jelenleg a klubot a HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. üzemelteti. Az éttermet – bérleti szerződés alapján – a RESTI KFT üzemelteti. Itt a hétvégeken zenés táncestet tartanak. Az emeleten presszót működtet a klub, színvonalas kiszolgálással, meggyőző árubőséggel. Az igényjogosultak rendezvényeinken 20% árkedvezményt élveznek.

Szinte egy időben, 1951 elején, több magyar katonai alakulat települt Pápára: a lövész hadosztály, és annak lövész ezrede, melyek a Pápakovácsi úti épületekben kerültek elhelyezésre. A katonacsaládok számára a Kilián lakótelepen épültek először négyemeletes házak. A belvárosban, a Tókertben lévő leventeotthon épületének átalakítása után, szinte azonnal, 1951. január 15-én megnyílt a tiszti klub. Első parancsnoka Csulák János százados lett, aki 1956-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az alakulatok által delegált kulturális bizottság szorgalmazta és felügyelte az intézmény működését. A klub óriási forgalmat bonyolított le, állandó kantinnal, étteremmel, könyvtárral, biliárdszobával. Hetente két-három mozi-vetítés volt, a hétvégeken egy-két műsoros est, helyi és környékbeli amatőrökkel, és utazó fővárosi esztrád műsorokkal. Volt önálló néptánc csoport, és a Kisker Vállalattal közös színjátszó csoport is.

Intézményünk Székesfehérvár történelmi belvárosától pár percre található. Az épület 1884-ben épült; kétszintes, U alakú beépítésű, egységesen későeklektikus épület. Az idők hosszú során az épület több funkciót is betöltött; így például volt a Magyar Királyi Honvédség 17. ezredének laktanyája is. A HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. Székesfehérvári Intézmény – közismertebb néven Tiszti Klub – a Honvédelmi Minisztérium fenntartása alatt működik mint művelődési ház. Elsődleges célunk a helyőrségben szolgáló hivatásos, szerződéses katonák és családtagjainak széles körű kulturális, szórakoztató, közhasznú tanfolyamokkal és igény szerinti programokkal való kiszolgálása.
Természetesen intézményünk nyitott minden látogató számára; rendezvényeinken mindenkit szívesen fogadunk. Székesfehérvár kulturális életében jelentős szerepet vállalunk, hiszen több városi, megyei és országos rendezvényt szervezünk, illetve azoknak helyt adunk.

Fennállásának hét évtizede alatt mindvégig a Szentendrén szolgálatot teljesítő hivatásos és nyugállományú katonák, tanintézeti hallgatók és családtagjaik művelődését, regenerálódását szolgálta.
A klub a Budapest–Szentendre 11-es út mentén, a katonai tanintézetek, valamint a HÉV és BKV pályaudvar közelében található; a város felé az út jobb oldalán, a laktanyától kb. 300 méterre.

Intézményünk a századelőn épült, műemlékjellegű polgári kúria. Az ötvenes évektől tölt be a városban közművelődési tevékenységet. Alaptevékenységét tekintve a hivatásos – szerződéses – nyugállományú katonák és polgári alkalmazottak, valamint családtagjaik művelődési tevékenységét szolgálja, oly módon, hogy egyben nyitott a civil társadalomra, és fogékony az újra.

Bemutatkozás

A Tatai Helyőrségi Klub 1932-ben épült Tata központjában.  Hosszú évtizedeken keresztül Tiszti Kaszinó néven, illetve Tiszti Klubként működött. A létesítménynek a 90-es évekig meghatározó szerepe volt a város katonáinak mindennapjaiban. A haderő átalakulása jelentős változást hozott a klub életében is. A hagyományos tiszti kaszinóra jellemző tevékenység fokozatosan elhalványult, ugyanakkor megnyílt kapuja a civil lakosság felé.
Működési profilunkban ma ismét markánsan megjelenik a katonai hagyományőrzés és hivatás arculatépítése, Tata katonaváros értékeinek megjelenítése, amit érdekes, színes kiállítások, ismeretterjesztő előadások sorozata szemléltet, és nem utolsó sorban a Tatai Helyőrségi Zenekar évente több alkalommal megrendezésre kerülő koncertjei.
Intézményünk rendszeres havi programajánlatával minden érdeklődő számára értékteremtő, kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosít.